Gyerekkoromban óvónő szerettem volna lenni, de nagyon szerettem a matematikát és a rajzot, így amikor pályaválasztás előtt álltam, az építészetet választottam. A BME Építészmérnöki Kara sokat adott nekem, máig abból a tudásból, munkabírásból, felelősségtudatból táplálkozom. Az egyetem utolsó évében féléves tanulmányi ösztöndíjat nyertem Svédországba, így a diplomamunkámat Lund egyetemén készítettem el. Hazatérve egy építészirodában helyezkedtem el. Később, amikor anya lettem, mégis visszataláltam a gyerekekkel foglalkozó útra, amire kezdettől vágytam: meséket kezdtem írni. Eleinte csak saját gyermekeim részére, majd barátaim biztatására a történeteim könyvként is megjelentek.
Az Anna és Peti sorozatom történetei először 2002-ben jelentek meg egy miskolci szakkönyv-kiadó gondozásában, akkor még egy-egy mese volt egy különálló füzetben. Később a füzeteket összerendeztem könyvvé, a keménytáblás könyvsorozat első két kötete 2006-ban jelent meg az Alexandra Kiadónál. Ezekben 13-13 mese, a további kötetekben 16 mese szerepelt. A családi ihletésű Anna, Peti és Gergő című mesesorozat 11 kötetesre nőtt, utolsó része 2009-ben jelent meg. A sorozat jelenleg nem kapható.
Bogyó és Babóca sorozatom az előbbivel szinte egy időben indult, első része 2004-ben jelent meg a Pozsonyi Pagony kiadónál. A Bogyó és Babóca sorozat azóta is folytatódik, 2021 elején a sorozat 45 kötetet számlált. A szöveg és a kép egyformán fontos számomra, a képeket szabadkézzel rajzolom. Történeteim a barátságról, szeretetről, segítő szándékról és a mindennapok konfliktusairól, nehézségeiről szólnak. Boldog voltam, amikor 2016-ban a Bogyó és Babóca buborékot fúj c. kötetem Aranykönyv-díjat nyert, mert ez a kötet szintén két jellegzetes konfliktushelyzetet dolgoz fel a legkisebbek nyelvén, a csúfolódást és az irigység témakörét. Szintén kifejezetten kedves számomra a Bogyó és Babóca alszik c. kötet, melyet a legszebb elmúlásról szóló történetek közé is beválasztottak.
Az utam magától alakult, meséim jó híre szájról szájra terjedt, nem volt semmilyen ismeretségem, kapcsolatom a könyves világgal, eleinte párhuzamosan dolgoztam építészként, és esténként írtam a könyveimet. Ha létezik egyáltalán sikerhez vezető létra, akkor én biztosan minden fokát végigjártam. Meséim nem csupán könyveket jelentenek számomra, hanem egy komplex, egységes, magától értetődő világot, melyről Tóth Ákos, Faludy-díjas kortárs irodalom- és Tandori-kutató írt alapos elemzést. Történeteim válaszokat igyekeznek adni a legkisebbek ki nem mondott kérdéseire, kapaszkodót nyújtani a nagyvilágban. Minden könyvemet magam illusztrálom. Számomra ez a legfontosabb része az alkotásnak: az egység. Megírom a szöveget, elkészítem hozzá a rajzot, aztán sokáig csiszolom a kettőt egymáshoz, míg tökéletes lesz a kép és a szöveg összhangja. Sokat dolgozom ezen az egységen, egyetlen gondolat vezérel, hogy a kisgyermeknek a mű befogadató legyen, képben és szövegben egyaránt.
A mesekönyveimmel párhuzamosan kezdettől fogva szívesen írtam ritmusos mondókákat, gyerekverseket a legkisebbeknek. Az első verseskötetem 2008-ben jelent meg, máig összesen öt verseskötetem készült. Sokat adok az előttünk járó nagy generáció véleményére, így a verseimről Csukás István meseíró vagy Kányádi Sándor, korunk talán legnagyobb költőjének elismerő szavai végtelenül fontosak nekem. A verseimet logopédusok is használják kisgyermekkori beszédfejlesztésre. Sok-sok szavalóversenyre kapok meghívást, nem lehet elmondani, mekkora öröm. Sokszor fedezem fel verseimet különböző műsorokban, simogatás a lelkemnek. Nagy örömmel tölt el, ha verseim bekerülnek olyan színházi társulatok produkcióiba is, mint a Győri Vaskakas Bábszínház, vagy a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház.
Verseimet több zenekar megzenésítette, a Kiskalász zenekar három CD-t adott ki megzenésített verseimből, az Alma Együttessel is készült közös lemezünk, Balaton címmel, melyhez gyurmából készítettem illusztrációkat. Gyerekkoromban a Magyar Rádió Gyermekkórusában énekeltem, így hatalmas öröm volt számomra, amikor verseimből klasszikus gyermekkari kórusmű készült Kirakós címmel, Andorka Péter komponálásában. A kórusművet, melyhez animáció is készült, megválasztották a 2018-as Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny kötelező darabjává. 2016-ban jelent meg Lajkó Félix Neked című lemeze, melyen Hógolyó című kötetem 10 verse hallható a zenész egyedi, különleges zenei előadásában.
Meséim többféle feldolgozásban is életre keltek, számomra az egyik legkedvesebb műfaj a diafilm. A Bogyó és Babóca sorozat első meséje 2004-ben jelent meg diafilmen, ami jelentős lépést jelentett a magyar diafilmgyártás életében, hiszen ez a mese törte meg a több mint tíz éves csendet, és adott új lendületet a mára már hungarikumnak számító diafilmgyártásnak. A Bogyó és Babóca volt az első digitális technikával készülő diafilm. Az első mesét hamarosan újabb Bogyó és Babóca epizódok követték, ma már összesen 8 diafilmem kapható. Az utóbbi években több olyan exkluzív történetet is írtam, amelyet kifejezetten diafilmre szántam, ezzel is erősítve a diázás műfaját.
Szintén szervesen kapcsolódik a mesék világához a bábművészet. A Bogyó és Babóca sorozat tökéletesen feldolgozható bábokkal, mintha csak erre született volna. Már az első kötet megjelenésekor, 2004-ben megvarrtam a szereplőket kesztyűbáb formájában, és számtalan könyvtárban báboztam el a meséket. Egy vasalódeszka volt a paraván, minden díszletet és bábot saját magam készítettem, egyszerű anyagokból, könnyen megvalósítható technikákkal.
2012-ben egy újfajta Bogyó és Babóca kötetet is készítettem, melyben a megszokott rajzok helyett bábokkal meséltem el a történetet. Ez egy üdítő újdonság volt nekem, másfél évig dolgoztam rajta, egyedül készítve el a bábkönyv minden részletét, a szobabelsőket, a házakat, a helyszíneket, a szereplőket. A kötet kivívta az egyik legnagyobb hazai bábművész: Foky Ottó elismerését is, és nagy öröm volt nekem, hogy a bábkönyvem régi nagy bábosokkal közös cikkben került megemlítésre. A Bábkönyv megjelenése után a díszletekből kiállítás nyílt a Millenáris Központban. A kiállítás ezután vándorútra kelt, vendégeskedett a Klebelsberg Kulturkúriában, Esztergomban, Pécsett, Gödöllőn, Mosonmagyaróváron, Szegeden, Szolnokon, Székesfehérváron, Pakson, és a határon túlra is eljutott. Székelyudvarhelyen a bábkiállítás Múzeumbarát elismerést kapott, a Szabadkai Bábfesztiválon pedig oklevelet vehettem át bábjaimért. Nagy örömömre 2018-ban a Kolibri Színház nagyszerű bábelőadást készített a Bogyó és Babóca sorozatból.
Meséim egy része idegen nyelven is megjelent, Bogyó és Babóca sorozatom olvasható németül, románul, szlovákul, csehül, kínaiul, törökül és lettül; illetve angolul is elérhető néhány kötet. Hoppla könyvemet indonéz nyelve is lefordították. Izgalmas folyamat, ahány ország, annyi történet. A legfrissebb idegen nyelvű kiadás Lettországban történt, mely a lettországi magyar nagykövetasszony kezdeményezésére valósult meg. A török kiadó vendégeként 2013-ban ellátogathattam az Isztambuli Könyvfesztiválra, melyen meseprogramot is tarthattam a török gyerekeknek. Göteborgban, Londonban, Brüsszelben egyaránt részt vettem író-olvasó találkozón, illetve határon túli magyar területeken: Székelyudvarhelyen, Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön, Dunaszerdahelyen, Szabadkán és Lendván. 2012-ben meghívást kaptam a Tokiói Animációs Fesztiválra is.
Újszerű élmény volt nekem Bogyó és Babóca sorozatom megfilmesítése is. M. Tóth Géza 2009-ben keresett fel engem a megfilmesítés ötletével, ekkor a sorozatnak már 12 kötete megjelent. M. Tóth Géza szavai 2010-ből: „Ezek kedves, egyszerű, jól nézhető történetek. Bartos Erika, a Bogyó és Babóca-könyvek szerzője így álmodta meg. Kimondottan bátor gesztusnak tartom, hogy valaki létre mer hozni ennyire naiv és tiszta dolgot. A mi feladatunk az adaptáció volt: semmi más dolgunk nem volt, mint egy adott tartalmat egy bizonyos nyelvi logikából áttenni egy másik nyelvi logikába. Amit Erika szóban és rajzban megfogalmazott, mi azt mozgásban, időben, hangban adtuk vissza.”Örültem a megkeresésnek, és hamarosan egy lendületes csapatmunka kezdődött, majd 2010-ben a magyar mozik bemutatták a Bogyó és Babóca rajzfilm első szériáját, 13 történet megfilmesített változatát. Nagy öröm volt ez mindünknek, megfeszített munka állt a megfilmesítés mögött. Számomra a legnagyobb feladat a részletes figuratervek elkészítése volt, végigrajzoltam az összes szereplőt minden nézetből, minden mozdulatában, aztán vidáman, szomorúan, csodálkozva, majd megrajzoltam a téli/nyári ruházatukat, a házukat, a bútoraikat, a mesék jellegzetes helyszíneit. Hónapokon át készítettem a rajzfilm alapjául szolgáló tanulmányrajzokat, melyeket ma is őrzök vastag mappákba lefűzve. A mesék Pogány Judit hangján szólaltak meg, az Alma Együttes, majd a Kifli Zenekar zenéjével, Krizsanics Antonin rendezésében. A film hamarosan első díjat nyert a Jiangyini Nemzetközi Animációs fesztiválon, majd olaszországi díj és KAFF Közönségdíj is követte ezt. is követte ezt. A Bogyó és Babóca rajzfilm 2017-ben elnyerte a zsűri különdíját Hszianban is, a 6. Nemzetközi Animációs Fesztiválon. Az első széria után 2011-ben elkészült a második, 2014-ben a harmadik , majd 2020-ban a negyedik széria, mellyel –a magyar animáció történetében egyedülálló módon- teljessé vált egy egész évad. A negyedik széria meséi, akárcsak az előzőek, Youtube-on és dvd-n is megtekinthetők.
A Bogyó és Babóca sorozatomból többféle társasjáték is készült. Mindig magam készítem a grafikákat, de a legutóbbi, Évszakos társasjáték különösen kedves nekem, mert ennek minden részletét teljesen önállóan terveztem és rajzoltam, a négy játéktáblától a mesén át egészen a dobozig. Boldog voltam, amikor ez a társas elnyerte az Ország Játéka címet. 2017-ben a sorozat újabb játéka, a Bogyó és Babóca Brainbox szintén kiérdemelte ezt a díjat, majd 2018-ban a Bogyó és Babóca Grabolo játék lett díjazott, 2019-ben pedig a Bogyó és Babóca Speed Color sikerével negyedszer is megkaphatta a sorozatból készült feldolgozás az Ország játéka elismerést.
2013-ban megkeresést kaptam a Sanomától is. Az együttműködés során három Bogyó és Babóca mesémből készült interaktív mesekönyv iPad-re. Ezek után 2016-ban a Once Digital Arts-al új együttműködésbe kezdtünk, és a Bogyó és Babóca Évszakos könyv négy meséjét dolgoztuk fel csaknem másfél éves munkával interaktív mesekönyv formájában. Az elkészült applikációk ingyenesen elérhetők az App Store-ban.
A kereskedelemben kapható mesekönyveim mellett több olyan könyvem is létezik, melyek kevésbé ismertek a közönség előtt, ezek karitatív jellegű művek, nem kaphatók a boltokban, kifejezetten az érintetteknek készülnek, ezek a Segítő könyvek. Ez az út nem tudatosan indult, hanem a meglévő, ismert mesekönyveimből nőtt ki, mint a törzsből az ágak. Szép és fontos ágak számomra. Nagy energiát és odafigyelést követelnek tőlem, a munka során bonyolult orvosi témákat kell gyereknyelven tolmácsolnom, hogy a kis beteg megérthesse, mi történik a szervezetében. Először alaposan meg kell ismernem a folyamatot, hónapokon át ismerkedem a kezelésekkel és az érintett gyerekekkel, azzal a céllal, hogy minden részletet valósághűen rajzoljak meg. Ezekért a könyvekért sohasem fogadok el tiszteletdíjat és jogdíjat sem. Az első megkeresést a Gottsegen György Kardiológiai Intézettől kaptam, azzal a kéréssel, hogy az ismert mesekönyveimhez hasonló stílusban, a legkisebbek számára érthető és feldolgozható módon meséljem el, mi történik egy szívkatéterezés során. Ezt követte 2011-ben a daganatos és leukémiás gyerekeknek szóló Bátorságpróba könyv, az Őrzők Alapítvány kiadásában, Borszékiné Cserháti Erika kezdeményezésére. Lelki szempontból ez egy meghatározó mű az életemben. 2014-ben írtam és rajzoltam a fogyatékkal élő kisgyerekek mindennapjairól, és az elfogadásról szóló Őrangyal című könyvemet, melynek bevételét a Máltai Szeretetszolgálat javára ajánlottam fel. Ezután következett a Meggyógyult a szívem című szívbeteg gyerekeknek szóló mű. 2015-ben egy szemesztert elvégeztem a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon, hogy e meséket a lehető legnagyobb felkészültséggel alkothassam meg. 2016-ban készítettem az autizmussal foglalkozó Csillagbusz kötetet, és az Új élet, új mosoly című, szervátültetésről szóló mesekönyvet. A Csillagbusz 2017-ben elnyerte az Év Gyermekkönyv díjat, és bekerült a Merítés Irodalmi Díj legjobb tíz kötete közé. Koraszülöttekről szóló mesét is írtam, mely a Brúnó meséi/ Kistestvérek, nagytestvérek című könyvemben kapott helyet. 2020-ban pedig egy ismét egy érzékeny témát dolgoztam fel, az örökbefogadást bemutató könyvem az Örök ölelés címet viseli. Karitatív könyveim mellett rendszeresen tartok meseprogramot speciális szükségletű gyerekeknek, zárt közösségekben, vagy a Vakok óvodájában, a Pető Intézetben, a Csalogány utcai iskolában. Mesefiguráim több magyar gyermekkórház falain is helyet kaptak. Ezen felül is többféle karitatív munkát vállalok, 2016-ban például az Ifjúsági Vöröskereszt logó-ját készítettem el.
Megjelent egy ABC-vel foglalkozó könyvem is, Együtt lenni jó! címmel. Egy sokágú, fiktív családfán keresztül mutatom be a betűket, belecsempészve a könyvbe megannyi szakmát, jellegzetes magyar helyszínt, a rokoni összefüggések (mit jelent a nagynéni, a keresztapa, a mostohaszülő, a féltestvér, az egypetéjű iker…) magyarázatát. A könyvből rövid rajzfilm, és betűgyakorló füzet is készült.
Az öregedés, az idő múlása is foglalkoztat mostanában. Ebből fakadt a 2016-ban megjelent Te is voltál kicsi, Dédpapa? ill. Te is voltál kicsi, Dédmama? című könyvem, melyben az életszakaszok sorrendjét és szépségeit foglalom mesébe a legkisebbeknek.
Ebben a könyvpárban két fontos témát jártam körbe: az élet kezdetét és végét. Ismét a legkisebbek nyelvén, és a legkisebbeknek szóló rajzokkal. A Születés című könyvből feldolgozás is készült, amit a 2018-as Születés Ünnepének nyitóprogramján láthattak a résztvevők, a Libri kecskeméti boltjában.
Építészmérnök vagyok, az építész szakma alapvető hatással van a mesekönyveimre. 2011-ben kiállításom nyílt a FUGA építészeti központban, Meseépítészet címmel. Könyveimnek állandó eleme az épített környezet, a 2010-ben megjelent Hoppla meséi című könyvemben főszerepet kapott az építészet. Pécs városát mutattam be gyerekszemmel. Ezzel a művel elnyertem a Turisztikai Hivatal elismerését és Pécs város Pro Civitate kitüntetését is. 2016-ban saját szerzői kiadásomban jelent meg Budapest titkai és Budapest rajzban című két építészeti albumom, melyekben először léptem ki a gyerekkönyvek világából. A két könyv Budapest századfordulójáról mutat be 28 épületet saját grafikáimmal, a múltat, jelent és jövőt is tárgyaló leírásokkal, személyes ízzel. Az alapos kutatómunkát igénylő két könyvet három éven át készítettem, az illusztrációkat tustollal rajzoltam. Grafikáimból a Szabó Ervin Könyvtár Kisgalériájában kiállítás is nyílt. 2017-ben A Budapest titkai kötet elnyerte a Szép Magyar Könyv Verseny főpolgármesteri különdíját.
2017-ben jelent meg új, Brúnó Budapesten című sorozatom első és második kötete, a Móra kiadó gondozásában, 2018-ban a harmadik, 2019-ben a negyedik, 2020-ban az ötödik rész, majd 2021-ben a hatodik kötettel a sorozat lezárult. A könyvek anyagából 2018 januárjában kiállítás nyílt a Budapest Projekt Galériában. Mindegyik kötethez bemutató film is készült, illetve a Brúnó-sorozatból összeállítottunk egy ingyenesen elérhető mobil applikációt is.
Sokszor kérdezik tőlem, kit tartok példaképemnek. A nagy generáció közül sok alkotótól kaptam támogató szavakat, biztatást, erőt: Halász Judittól, Csukás Istvántól, Foky Ottótól, Kányádi Sándortól, Richly Zsolttól, hálás vagyok érte. De akire mindig, mindenben számíthattam, az Marék Veronika. Kettőnk meseírói útja sok szempontból hasonló, vele szinte bármit meg tudok beszélni, mindig megért, néhány szóval tökéletes vigaszt nyújt, vagy irányt mutat nekem. Pótolhatatlan szerepe van az életemben. Boldog vagyok, hogy a 2015-ös Vándortoll-díjat én adhattam át neki! (Fotó: Marék Veronikával a 40-dik születésnapomon)